Sawi ya iku sayuran kang kalebu marga Brassica.[1] Godhong lan kemban wi digunakaké dadi bahan pangan ya iku dadi sayuran.[1] Sawi dipangan nalika isih seger. Kena uga diolah utawa dimasak.[1] Sawi iku kalebu spésies Brassica kang padha siji lan sijiné.[1]
Ing Indonésia istilah sawi lumrahé nyebutaké sawi ijo ya iku Brassica rapa saka kelompok parachinensis.[1] Sawi ijo nduwéni jeneng liya ya iku sawi bakso, caisim, utawa caisin.[1] Sawi ijo uga nduwéni khasiat kanggo nyegah kanker.[1] Saliyané sawi ijo ana uga jinis sawi liyané kaya ta sawi putih.[2] Sawi putih kalebu kalompok pekinensis utawa petsai.[2] Sawi putih lumrahé digawé sop utawa diolah dadi asinan.[2] Ana uga sawi sayur kang rada mirib karo sawi ijo.[2] Jinis liyané ya iku Kailan utawa Brassica oleraceae saka kelompok alboglabra.[2] Sawi jinis iki ya iku sayuran godhong kang nduwéni godhong kang kandel.[2] Sawi jinis iki cocog kanggo dadi bahan campuran mi goréng.[2] Ana uga kang diarani sawi sendok utawa pakcoy utawa bok choy.[2] Sawi jinis iki kalebu sawi kang wiwit dingertèni ing Indonésia.[2]
Sawi cocog ditandur ing tlatah kang nduwéni suhu antarané 23-35oC lan lembap kang dhuwur.[2] Sawi ora bisa urip ing panggoan kang akèh udan, awit udan bisa ngurak godhong sawi lan nggawé èlèk kualitas sawi.[2] Nggunakaké omah kanggo njaga sawi saka udan utawa struktur kang jaring-jaring bisa kanggo ngurangi èfèk udan ing wit sawi.[2] Yèn nandur sawi, lemah kang dikanggoake nandur kudu dipacul nganti 15-20 cm.[2] Banjur wates kang ukuran ambané 1,2 mèter, dawané 7,5 mèter lan dhuwuré 20-30 cm.[2]
Sawi ya iku sayuran kang kalebu marga Brassica. Godhong lan kemban wi digunakaké dadi bahan pangan ya iku dadi sayuran. Sawi dipangan nalika isih seger. Kena uga diolah utawa dimasak. Sawi iku kalebu spésies Brassica kang padha siji lan sijiné.
Ing Indonésia istilah sawi lumrahé nyebutaké sawi ijo ya iku Brassica rapa saka kelompok parachinensis. Sawi ijo nduwéni jeneng liya ya iku sawi bakso, caisim, utawa caisin. Sawi ijo uga nduwéni khasiat kanggo nyegah kanker. Saliyané sawi ijo ana uga jinis sawi liyané kaya ta sawi putih. Sawi putih kalebu kalompok pekinensis utawa petsai. Sawi putih lumrahé digawé sop utawa diolah dadi asinan. Ana uga sawi sayur kang rada mirib karo sawi ijo. Jinis liyané ya iku Kailan utawa Brassica oleraceae saka kelompok alboglabra. Sawi jinis iki ya iku sayuran godhong kang nduwéni godhong kang kandel. Sawi jinis iki cocog kanggo dadi bahan campuran mi goréng. Ana uga kang diarani sawi sendok utawa pakcoy utawa bok choy. Sawi jinis iki kalebu sawi kang wiwit dingertèni ing Indonésia.
Sawi cocog ditandur ing tlatah kang nduwéni suhu antarané 23-35oC lan lembap kang dhuwur. Sawi ora bisa urip ing panggoan kang akèh udan, awit udan bisa ngurak godhong sawi lan nggawé èlèk kualitas sawi. Nggunakaké omah kanggo njaga sawi saka udan utawa struktur kang jaring-jaring bisa kanggo ngurangi èfèk udan ing wit sawi. Yèn nandur sawi, lemah kang dikanggoake nandur kudu dipacul nganti 15-20 cm. Banjur wates kang ukuran ambané 1,2 mèter, dawané 7,5 mèter lan dhuwuré 20-30 cm.
Το μποκ τσόι ή μποκ τσόυ ή λάχανο του Πεκίνου[1] η κινέζικο λάχανο (είδος Brassica rapa - Κράμβη η ράπυς, ποικιλίες pekinensis - πεκινέζικη και chinensis - κινεζική) είναι ένα φυλλώδες λαχανικό που χρησιμοποιείται στην κινέζικη κουζίνα. Είναι συγγενικό με το λάχανο και ανήκει στο ίδιο είδος με το γογγύλι. Χρησιμοποιείται στις σαλάτες και επίσης μπορεί να τσιγαριστεί.
Υπάρχουν δύο μεγάλες ποικιλίες του είδους Brassica rapa που χρησιμοποιείται ως φυλλώδη λαχανικά στη κινεζική κουζίνα, η ποικιλία Pekinensis, γνωστή και ως νάπα, και η ποικιλία chinensis. Η ποικιλία chinensis έχει λευκά βλαστάρια και ζαρωμένα πράσινα φύλλα και η ποικιλία νάπα έχει μακριά, κατσαρωμένα φύλλα με πράσινες άκρες και πλατιά λευκά βλαστάρια.[2]
Το μποκ τσόι ή μποκ τσόυ ή λάχανο του Πεκίνου η κινέζικο λάχανο (είδος Brassica rapa - Κράμβη η ράπυς, ποικιλίες pekinensis - πεκινέζικη και chinensis - κινεζική) είναι ένα φυλλώδες λαχανικό που χρησιμοποιείται στην κινέζικη κουζίνα. Είναι συγγενικό με το λάχανο και ανήκει στο ίδιο είδος με το γογγύλι. Χρησιμοποιείται στις σαλάτες και επίσης μπορεί να τσιγαριστεί.
Υπάρχουν δύο μεγάλες ποικιλίες του είδους Brassica rapa που χρησιμοποιείται ως φυλλώδη λαχανικά στη κινεζική κουζίνα, η ποικιλία Pekinensis, γνωστή και ως νάπα, και η ποικιλία chinensis. Η ποικιλία chinensis έχει λευκά βλαστάρια και ζαρωμένα πράσινα φύλλα και η ποικιλία νάπα έχει μακριά, κατσαρωμένα φύλλα με πράσινες άκρες και πλατιά λευκά βλαστάρια.
Кинеско зелје (бок чој или пак чој, кинески: 上海青; науч. Brassica rapa subsp. chinensis) — сорта на репка мошне присутна во кинеската кујна. Не образува главичка и има мазни темнозелени листови набрани во сноп. Особено е застапена јужна Кина и Југоисточна Азија. Бидејќи е издржлива на студ, се одгледува и во северна Европа. Денес сочинува сортна група заедно со кинеската зелка, која порано се сметала за посебен вид под називот Brassica chinensis, даден од Карл Линеј.
Сировото кинеско селје се состои од 95% вода, 2% јаглехидрати, 1% белковини и помалку од 1% масти (табела). На 100 грама, дава 13 калории и е богата со (20% или повеќе од препорачаната дневната доза, ПДД) витамин А (30% ПДД), витамин Ц (54% ПДД) и витамин К (44% ПДД), а содржи и фолна киселина, витамин Б6 и калциум во умерени количини (10-17% ПДД) (табела).
Растението го зазема второто место по хранлива густина од вкупно 41 хранливи растенија.[1]
Кинеското зелје содржи глукозинолоати. Овие соединенија во помали дози спречуваат рак, но, како и многу други супстанции, во прекумерни количини можат да бидат токсични, особено кај веќе заболени лица. Во 2009 г. е забележан случај на старица со шеќерна болест која секој ден јадела 1 до 1,5 кг (сирово) кинеско зелје за да си ја лечи болеста, и добила хипотироидизам (недоволно активна штитна жлезда) поради болеста, што довело до микседематозна кома.[2]
Кинеско зелје (бок чој или пак чој, кинески: 上海青; науч. Brassica rapa subsp. chinensis) — сорта на репка мошне присутна во кинеската кујна. Не образува главичка и има мазни темнозелени листови набрани во сноп. Особено е застапена јужна Кина и Југоисточна Азија. Бидејќи е издржлива на студ, се одгледува и во северна Европа. Денес сочинува сортна група заедно со кинеската зелка, која порано се сметала за посебен вид под називот Brassica chinensis, даден од Карл Линеј.
ಬಾಯ್ ಚಾಯ್ (ಬ್ರ್ಯಾಸಿಕಾ ರಾಪಾ ಉಪಪ್ರಜಾತಿ ಚಿನೆನ್ಸಿಸ್) ಒಂದು ಪ್ರಕಾರದ ಚೀನಿ ಎಲೆಕೋಸು. ಚಿನೆನ್ಸಿಸ್ ವಿಧಗಳು ಶಿರಗಳನ್ನು ರೂಪಿಸುವುದಿಲ್ಲ; ಬದಲಾಗಿ ಅವು ನಯವಾದ, ಕಡು ಹಸಿರು, ಉದ್ದನೆಯ ಎಲೆಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿರುತ್ತವೆ ಮತ್ತು ಸಾಸಿವೆ ಅಥವಾ ಸೆಲರಿಯನ್ನು ನೆನಪಿಸುವ ಒಂದು ಗೊಂಚಲನ್ನು ರೂಪಿಸುತ್ತವೆ. ಚಿನೆನ್ಸಿಸ್ ವಿಧಗಳು ದಕ್ಷಿಣ ಚೀನಾ ಮತ್ತು ಆಗ್ನೇಯ ಏಷ್ಯಾದಲ್ಲಿ ಜನಪ್ರಿಯವಾಗಿವೆ. ಬಾಯ್ ಚಾಯ್ ವಿಟಮಿನ್ ಎ ಯನ್ನು ಅಧಿಕ ಪ್ರಮಾಣದಲ್ಲಿ ಹೊಂದಿರುತ್ತದೆ.
ಬಾಯ್ ಚಾಯ್ (ಬ್ರ್ಯಾಸಿಕಾ ರಾಪಾ ಉಪಪ್ರಜಾತಿ ಚಿನೆನ್ಸಿಸ್) ಒಂದು ಪ್ರಕಾರದ ಚೀನಿ ಎಲೆಕೋಸು. ಚಿನೆನ್ಸಿಸ್ ವಿಧಗಳು ಶಿರಗಳನ್ನು ರೂಪಿಸುವುದಿಲ್ಲ; ಬದಲಾಗಿ ಅವು ನಯವಾದ, ಕಡು ಹಸಿರು, ಉದ್ದನೆಯ ಎಲೆಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿರುತ್ತವೆ ಮತ್ತು ಸಾಸಿವೆ ಅಥವಾ ಸೆಲರಿಯನ್ನು ನೆನಪಿಸುವ ಒಂದು ಗೊಂಚಲನ್ನು ರೂಪಿಸುತ್ತವೆ. ಚಿನೆನ್ಸಿಸ್ ವಿಧಗಳು ದಕ್ಷಿಣ ಚೀನಾ ಮತ್ತು ಆಗ್ನೇಯ ಏಷ್ಯಾದಲ್ಲಿ ಜನಪ್ರಿಯವಾಗಿವೆ. ಬಾಯ್ ಚಾಯ್ ವಿಟಮಿನ್ ಎ ಯನ್ನು ಅಧಿಕ ಪ್ರಮಾಣದಲ್ಲಿ ಹೊಂದಿರುತ್ತದೆ.